Kedvencem a lecsó, imádom, enném minden héten télen-nyáron. Idén először télen is lesz sajátom, mert most tettem el végre.
Először a szárazdunsztról: ezt készítettem el mindenekelőtt. Egy nagy kosár is megteszi, én egy lehajtós, használaton kívüli ülőkés cipősszekrényt alakítottam ki e célra, mert egyrészt légmentes, másrészt pont belefér és nem kell kerülgetni sem a nagy kosarat. Szóval kibéleltem egy vastag takaróval és még két takarót készítettem elő a későbbiekre.
A lecsóhoz 5 kg tisztított, kicsumázott paprika és 4 kg tisztított lecsóparadicsom kell hozzá, ebből 10 közepes üvegnyi mennyiség lesz. Fontos, hogy sok paradicsom legyen, mert így jó sok lé lesz hozzá, és amikor télen még tovább főzzük felhasználás előtt, nem fővi el a levét.
A paprikát megmostam, kicsumáztam, és apróra kb. 2 cm-es darabokra vágtam. A paradicsomot megmostam, forró vízbe dobtam, lehúztam a héját, majd négy darabba vágtam.
Egy nagy edényt vettem elő (a lekvárfőzőt), abba beleöntöttem a paradicsomot, és takarékon felforraltam, mikor már félig szétfőttek a paradicsomok, hozzáadtam a paprikát is, átkevertem és üvegesre főztem, annyi elég a paprikának. Amíg ez a főzési folyamat zajlott, addig a tisztára mosott üvegeket (mosogatógépben mostam) 100 fokos sütőben fél órán át sterilizáltam, és az új üvegtetőket forró vízbe áztattam majd hagytam leszáradni.
Amint elkészült a lecsó, azon forrón üvegekbe tettem, a tetejükre késhegynyi szalicil került (nem kevertem bele, és felhasználás előtt a tetejét le is fogom szedni...) szorosan rácsavartam a tetőt, majd szárazdunsztba tettem. A műveletet úgy végeztem, hogy a láda aljára tett, duplán hajtott vastag takaróra került egy konyharuha, arra az üvegek, rátettem egy plusz takarót, arra ráhajtottam a láda aljára tett takaró kilógó részeit, majd a tetejére még egy vastag takarót. Most ebben három napig dunsztolódnak az üvegek. A fotó közvetlen betöltés után készült, lesz még :-) .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.